Reggel mikor bementünk a suliba, gyorsan igyekeztünk az info terembe, átnéztük az eddig elkészült munkánkat, a bemutató előadás tapasztalatait figyelembe véve kisebb módosításokat végeztünk a prezentációink felépítésén. Még a képek válogatása és cseréje, zajlott. Volt, aki a Netről próbált meg új információkat gyűjteni. Végül letelt az időnk, és menni kellett a kamaraterembe, amit most már Lajtha László teremnek neveznek. Itt beállítottuk a projektort, meg a vásznat, majd vártuk a felsős tanulókat. Elkezdtek jönni-jönni és még mindig csak jöttek befelé. Mi meg egyre zsugorodó gyomorral néztük a fejleményeket. Már az összes széken ülnek, és még mindig jönnek befelé. No végre megérkezett az utolsó gyerek is.

Dodi bácsi rövid bevezetője után jöttünk szépen sorban. Én még az osztály előtt is nehezen tudok megszólalni, itt úgy éreztem nem jön ki hang a torkomon. De mégis… egyszer csak elkezdtem mondani élményeimet, és a többi gyerek meg figyelt. Még szerencse hogy mindent leírtam a bemutatóban, így kavargó gondolataim helyett, csak olvasni kellett. AZ elején nagyon izgultam. Végére már teljesen belejöttem, elmúlt az izgalom és beszéltem-beszéltem. Igaz már nem emlékszem mit mondtam, de a többieknek tetszett.

Szép sorban mindegyikünk túlesett a bemutatón, hatalmas felszabadultság lett úrrá rajtunk! A folytatásban vetélkedőt rendeztünk a hallgatóságnak, amin aktívan vettek részt társaink. Utána pedig mentünk fagyizni.

A Budapest V. kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola 45 tanulója és 5 tanára három napos rendkívül jól sikerült tanulmányúton vett részt 2017. május 2-4. között Muraköz és Muravidék magyarlakta területein. Az utazást az Emberi Erőforrások Minisztériuma 1.303.000 Ft-tal támogatta a „Határtalanul!” pályázati program keretében. 234.720,- forinttal a Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Oktatási Bizottsága és a Vácis Iskolai Alapítvány járult hozzá az utazáshoz.

A változatos, nagyon gazdag program rengeteg látnivalót, élményt kínált, s az ellátásunk, szállásunk is nagyszerű volt. A kiránduláson bepillantást nyerhettünk a határon túli magyarság életébe, megismerkedhettünk a mai Észak-Szlovénia és Horvátország történelmi, földrajzi és kulturális nevezetességeivel Kisida András idegenvezetőnk lelkes kalauzolásával.

A bemutatóra 2017.05.10-én került sor, amit a projektnap főpróbájának tekintettünk. Nagy izgalommal készültünk hazautazásunk óta erre a napra. Egyikünk sem volt még ilyen helyzetben. Mindenkinek a kiválasztottak közül az egyik Szlovéniában és Horvátországban meglátogatott helyszín közül kellett diabemutatót készíteni. Ezt az iskola érdeklődői tanulói előtt egyedül kiállva el kellett  mesélni, hol, s milyen helyszínen jártunk. Mit láttunk, mit csináltunk.

A napot a természetben kezdtük: a Bakonaki-tóhoz látogattunk el. Sétáltunk a tó körüli erdőben, ahol a csodaforrás mellett időztünk egy ideig, többen megmosakodtak a vizében, remélve, hogy az egészségükkel a közeljövőben nem lesz probléma.

Utána a 26 energiapontnál töltöttünk egy kis időt, mint utólag megtudtuk, mindegyik más gondra, betegségre jó, közülük többet kiválasztva igyekeztünk feltöltődni, megújulni a pontok feletti padokon ülve. A Szent Vid kápolnát is meglátogattuk, csak utána tértünk vissza a buszunkhoz, ami ezután Pártosfalvárara sietett velünk.

Az itt található Kéttannyelvű Általános Iskolában szeretettel fogadtak bennünket. A rövid igazgatói köszöntő után bemutattuk iskolánkat, majd megtartottuk közös műsorunkat a nemzeti összetartozás jegyében. Kicsit irigykedtünk a hatalmas, tágas belső terek láttán, a sportpályákról ne is beszéljünk.

Ezután válogatottunk rövid focitornán csapott össze (sajnos kikaptunk), a tanároknak pedig a helyi iskola igazgatónője tartott rövid eligazítást, tájékoztatást a szlovén iskolarendszerről, a kéttannyelvű iskola jellemzőiről. Az egyik osztály a könyvtár rendezésében vett részt a helyi tanulókkal közösen.

A hidegcsomag elfogyasztása után hazafelé indultunk. A három napos kirándulás remekül sikerült, rengeteg helyen jártunk és mindenhol kedves fogadtatásban volt részünk. Földrajzi, kulturális és történelmi ismereteink kibővülhettek, s a csodálatos táj, a látnivalók még napokig beszédtémául szolgáltak mindannyiunk számára. Köszönjük az Önkormányzat támogatását szüleink nevében is!

Horvátországba ruccantunk át. A határnál a szigorított ellenőrzés miatt sokat kellett várakoznunk.Elsőként Szentilonán álltunk meg, ahol a Zrínyiek temetkezési helyét tekintettük meg.

 Majd a Zrínyi család ősi fészkébe, Csáktornyára látogattunk el, ahol megnéztük a Várat, a kiállításokat és a belvárost.

A Turul emlékmű előtt is tisztelegtünk, majd rövid fagyizást követően Varasdra utaztunk, ami a török veszély idején Horvátország fővárosa volt. Az itteni Vár többünk szerint a legszebb látnivalója volt utazásunknak.

Nagyon szép ruhákat, használati tárgyakat és bútorokat, szépen berendezett szobákat rejtettek a Vár falai. A kora délutánt városbeli sétával töltöttük, megnéztük a Városházát, a belső kanyargós kis utcákat, a Fő teret, a katedrálist.

Miután visszatértünk Szlovéniába kicsit kifújhattuk magunkat a helyi magyar kisebbség központjában, a Bánffy Központban, ahol kicsit nézelődhettünk is a magyar nyelvű könyveket áruló könyvesboltban. Patyi Zoltán az intézet egyik vezetője tartott tájékoztatást a határon túli magyarok mindennapjairól. Vendéglátóinkat néhány kórusművel kápráztattuk el.

A mai napon még Muraszombatot vettük célba. A városban található Szapáry-kastélyban található kiállítást tekintettük meg, főleg a néprajzi érdekességeket bemutató rész tetszett diákjainknak.

 szállásunk fele egy igazi meglepetésben volt részünk, a helybeliek körében igen népszerű „orchideagyárba” látogattunk el. A több tucat különféle orchidea kiállítása mellett pálmaház is működik, a trópusi növények sokféleségével találkozhattunk itt. Sok anyuka és nagyi részére beszereztük különleges növényeket anyáknapjára.

Sok-sok szebbnél szebb növénnyel felszerelkezve indultunk Lendvára.  A vacsorát követően társasjátékokkal, kártyázással töltöttük az estét, de a sok gyaloglás után nem volt gond az alvással.

Az első látnivalókat megérkezésünk után Alsólendván tekintettük meg.. Elsőként  a különleges szépségű kultúrházat néztük eg, melyet Makovecz Imre tervezett.

Utána még Lendva számos nevezetességét meglátogattuk: a Szent Katalin római katolikus templomot, a várat s benne a Zala György munkásságát bemutató termet, az esernyő-kiállításnak is otthont adó városi múzeumot, a közeli dombon lévő Szentháromság kápolnát Hadik András múmiájával. A domb tetejéről pazar kilátás nyílt a környező szőlőhegyekre és a városra.

Ezt követően még aznap délután ellátogattunk Radamosra, ahol a falu határában, egy tölgyfa koronájában a 2. világháború után több alkalommal próbált a Szűzanya vigaszt és reményt nyújtani az emberek százainak. Számtalan csoda is történt a Mária-fával kapcsolatosan. Jelenleg egy nyitott fakápolna őrzi a közelben kidőlt fa csonkját.

Utána ellátogattunk Bántornyára, ahol a világhírű, XIV. századi freskókészítő Aquila János alkotásait fedezhetjük fel. Képei főként biblikus történeteket ábrázolnak, de a bántornyai templom különlegessége a Szent László-legendát bemutató képsorozat.

Végül Zsitkócon állt meg velünk a busz, innen származott a Deák család. Deák Ferenc emléktáblája előtt koszorúzással tisztelegtünk.

A napot Hosszúfaluban fejeztük be, az itteni Olimpia panzió nyújtott nekünk szállást két éjszakára. Mind a szobák, mind az ételek kiválóak voltak, s a közeli focipályán este még sportolhattak egy kicsit

A Magyarság Házába tettünk látogatást. Mindenki talált magának valami érdekességet. Jó móka volt!

A vetélkedő lebonyolítására iskolánk könyvtárában került sor. A vetélkedő témája: a magyar nemzeti jelképek, magyar irodalom, történelem és földrajz.  Előzetesen készültünk a Ki Mit Tudra, melyhez tanáraink internetes oldalakat és irodalmat ajánlottak. Csoportokban vetélkedtünk egymással. A program megszervezésében könyvtáros tanárunk is segített. Igazán jól tudtuk alkalmazni a korábbi irodalmi és földrajzi ismereteinket.

Izgatottan vártuk az előkészítő órákat, ahol megismerkedtünk a várva várt utazás állomásaival.. 2017. 04. 25-én, kedden  a Határtalanul! program előkészítő foglalkozásain vettünk részt. A két hetedik osztályt összevonták a kamaraterembe, és négy tanár tartott előadást. Szlovéniába megyünk, a Muraközbe, és Horvátországba is átruccanunk. Az előadást a tanárok négy részre bontották – a földrajz tanárunk, Dodi bácsi és Zsolti bácsi mesélt Szlovénia földrajzi fekvéséről, alapvető adatairól, például a népességéről, arról, hogy 6500 magyar él a Muravidéken és a Muraközben, a szállásunkról, a monarchia legnagyobb esernyőgyáráról, és úgy általánosságában a kirándulásról. Ági nénié volt a történelmi rész, Hadik Mihály múmiájára részletesen kitért, beszélt az L alakú Lendvai várról, és magáról Lendváról is, a bogrács fővárosáról. Irodalom tanárunk, Csiszár Andor beszélt a kiránduláshoz kapcsolódó irodalmi anyagról, többek közt Zrínyi Miklós költőről. Az osztályfőnökeink, pedig visszakérdezte az előbbieket játékos formában.